Honnan tudja a mesterséges intelligencia, hogy ki vagyok? – Digitális profilok, adatnyomok és az identitás illúzóiója

 

A mesterséges intelligencia (MI) már rég nem csak az adatelemzők játékszere: a hírfolyamodat, reklámjaidat, kereséseidet és még a hangleütésedet is értelmezi, feldolgozza, sőt: időnkként már helyetted dönt. De vajon honnan tud rólad ennyit egy algoritmus? Mit jelent a digitális identitás, és mennyire kontrollálhatod, mit gondol rólad egy MI?

Te adod az adatot, ő összeilleszti

A digitális lét természeténél fogva nyomokat hagy maga után. Nem csak akkor, amikor posztolsz vagy vásárolsz. Az MI algoritmusok figyelik a kattintásokat, megállásokat, ujjmozdulatokat, kereséseket, sőt: a szövegírási stílusodat is. Ezekből profilképet alkotnak: kor, nem, érdeklődés, politikai nézet, párkapcsolati állapot – olyan dolgok, amelyeket talán te magad sem tudnál így összefoglalni magadról.

Profilalkotás: nem jóslat, hanem visszatükrözés

Sokan azt gondolják, az MI látnok: tudja, mit akarunk, még mielőtt mi magunk. Valójában az MI nem más, mint statisztikai módszerekre épülő mintafelismerő rendszer, amely a viselkedésedből következtet a jövődre. Ez azonban gyakran önmagában is befolyásolja a viselkedésed: ha az algoritmus szerint bizonyos témák iránt érdeklődsz, ezeket fogod látni, ezeket fogod tovább erősíteni.

A buborékhatás és az autonómia illúzóiója

A probléma nem az, hogy a rendszer "ismer" minket, hanem hogy ennek alapján dönt is helyettünk. Elrejt bizonyos témákat, hangsúlyoz másokat, és ezzel észrevétlenül korlátozza az információs szabadságunkat. A digitális buborékban élve azt hisszük, mi választunk, miközben sokszor már csak reagálunk az MI előre gyártott világára.

Mit tehetünk?

  • Ellenőrizhetjük a digitális lábnyomainkat: keress rá magadra, mit talál egy MI.

  • Minimalizáld a megosztott információkat – még zárt csoportokban is.

  • Használj anonimizált vagy privacy-központú keresőt, levelezőt.

  • Kérd le, milyen adatokat tárolnak rólad a nagy platformok.

  • Használj reklámszűrőt, tracker-blokkot, és figyeld, ki mit tud rólad.

Zárógondolat

Nem kell offline remetévé válnunk, de fontos tudni: a digitális identitás nemcsak abból áll, amit elmondunk magunkról. Abból is, amit az algoritmusok látnak bennünk. Az információ hatalom – és ez ma már nem csak a kezedben, hanem a zsebedben is van.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

Dr. Makó Viktor vagyok, jogász, kiberbiztonsági szakjogász, valamint igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Kiberbiztonsági szakjogászként különösen fontosnak tartom, hogy a digitális korszak technológiai fejlődésére a jog és a közigazgatás is reflektálni tudjon. Jelenleg további posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kon...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk

A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

  „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa. Mi az a „sötét minta”? A „sötét minták” ( dark patterns ) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni. A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán. Tipikus példák – te is találkoztál velük Elrejtett visszautasítás : A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van. Előre bejelölt hozzájárulás : Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel...
További információk