A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

 „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa.

Mi az a „sötét minta”?

A „sötét minták” (dark patterns) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni.

A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán.

Tipikus példák – te is találkoztál velük

  • Elrejtett visszautasítás: A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van.
  • Előre bejelölt hozzájárulás: Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel személyre szabott reklámokba.
  • Zavaros leiratkozás: Három aloldal, és még akkor sem tudod, végleg kiléptél-e.
  • Megtévesztő színkódolás: A piros nem a „visszautasítást”, hanem az „elfogadást” jelöli.

Ezek a minták nem a felhasználó érdekeit szolgálják – sőt, épp az adatvédelmi tudatosságot és döntésszabadságot ássák alá.

Mit mond erről a jog?

Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírja, hogy a hozzájárulásnak önkéntesnek, konkrétnak, tájékozottnak és egyértelmű megerősítő cselekedeten alapulónak kell lennie (GDPR 4. cikk (11)). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a felhasználónak aktívan kell kinyilvánítania beleegyezését – például egy jól látható gomb megnyomásával –, és nem elég az, ha a rendszer automatikusan elfogadásként értelmezi a továbblépést vagy a hallgatást. A sötét minták éppen ezt a követelményt sértik, amikor elrejtik az elutasítás lehetőségét, vagy a felhasználót olyan döntésre „tolják”, amely nem valódi választás, hanem manipulált látszat.

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) már több iránymutatásban is fellépett a dark patterns ellen, és a Digital Services Act (DSA) is tartalmaz ezzel kapcsolatos korlátozásokat. Magyarországon is felmerült már, hogy a hatóságok vizsgálják az ilyen gyakorlatokat.

Mit tehetsz felhasználóként?

  • Figyelj a gombok elhelyezésére és szövegére – ne kapkodj.
  • Használj reklám- és sütiszűrő bővítményeket, mint a Consent-O-Matic vagy Ghostery.
  • Keresd a „Beállítások” vagy „Csak szükséges” gombot – ne fogadj el mindent automatikusan.
  • Kérj másolatot az adataidról – ehhez jogod van a GDPR szerint.

És mit tehet a tervező?

Nem mindenki rosszindulatú – sokszor a konverziók maximalizálása a cél. De a jövő az átlátható és bizalomra épülő dizájné. A „fair design” elve azt mondja: ne csak tudd, mire kattintasz – tudd, mit jelent.

Mi jön ezután?

A felhasználók egyre tudatosabbak, az uniós szabályozás egyre szigorúbb. A sötét minták kora leáldozóban van – de csak akkor, ha beszélünk róla, felismerjük, és nemet mondunk rá.
 

📖 A sötét minták témáját egy négyrészes minisorozatban bontom ki a következő napokban:
– technikai példák,
– jogi értelmezés,
– pszichológiai háttér,
– és a vállalati felelősség kérdései mentén.

Tarts velem – és nézd más szemmel a „Beállítások” gombot is!

📚 A cikksorozat további részei:

  1. Rejtett gombok és színkódolt manipuláció – A sötét minták technikai mélyelemzése
    🔗 https://www.allamkod.hu/2025/05/rejtett-gombok-es-szinkodolt.html

  2. Jogos vagy jogsértő? – A sötét minták adatvédelmi és jogi keretei
    🔗 https://www.allamkod.hu/2025/05/jogos-vagy-jogserto-sotet-mintak.html

  3. Miért működik? – A sötét minták pszichológiai hatásmechanizmusai
    🔗 https://www.allamkod.hu/2025/05/meddig-mehet-el-dizajn-sotet-mintak-es.html

  4. Meddig mehet el a dizájn? – A sötét minták vállalati és állami felelősségi kérdései
    🔗 https://www.allamkod.hu/2025/05/miert-mukodik-sotet-mintak.html


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

  Dr. Makó Viktor vagyok , jogász, igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Jelenleg posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság és kiberjog területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kontextusból kiindulva. Érintem az információs tér szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, a hálózatbiztonság jogi kereteit, valamint konkrét jelenségeket is, mint a közösségi média...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk