Hogyan legyünk biztonságban a neten – anélkül, hogy megőrülnénk?

A digitális világban egyre gyakrabban hangzik el a kérdés: hogyan lehetünk biztonságban úgy, hogy közben ne váljon rémálommá az online életünk? Mindenki ismeri az érzést, amikor egy új szolgáltatás használatához regisztrálni kell, jelszót választani, hitelesítést beállítani, adatvédelmi beállításokat bogarászni – és mire végezne, már el is ment a kedve az egésztől.

Pedig nem a biztonsági lépések létezésével van a baj – hanem azzal, hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban. És azzal, ha egy rendszer vagy túlságosan bonyolult, vagy éppen túl laza.

A korábbi bejegyzésben már érintettem azt a hármas egyensúlyt, amely a digitális szolgáltatások működésének alapját képezi: az adatvédelem, a kiberbiztonság és a használhatóság kérdéskörét.

Röviden összefoglalva: egy jól működő digitális szolgáltatásban három tényezőnek kell egyensúlyban lennie:

  1. Az adataink legyenek védve – vagyis ne szivárogjanak el, ne kerüljenek jogosulatlan felhasználókhoz, és ne használják fel őket rejtett módon.
  2. A rendszer legyen biztonságos – azaz ne tudjanak illetéktelenek belépni, manipulálni, vagy lehallgatni a kommunikációt.
  3. A szolgáltatás legyen használható – tehát átlátható, gyors, emberközpontú és lehetőség szerint frusztrációmentes.

A problémák gyakran ott kezdődnek, amikor a három szempont közül csak kettőre fordítanak figyelmet. Egy túlságosan szigorú rendszer nehézkessé, vagy akár használhatatlanná válhat. Egy túlzottan kényelmes, „felhasználóbarát” megoldás viszont könnyen adatvédelmi vagy biztonsági kockázatot hordozhat. A cél nem lehet más, mint e három alapelv egyidejű és kiegyensúlyozott érvényesítése.

A felhasználó szerepe: nem áldozat, hanem döntéshozó

Fontos felismerni: a biztonságos digitális tér nem csak a szolgáltatók felelőssége, hanem az egyéneké is. A felhasználónak joga és lehetősége van:

  • érteni, hogy mi történik az adataival,
  • kérdezni, ha nem világos egy adatkezelési nyilatkozat,
  • beállítani, mit enged meg és mit nem,
  • és kérni, hogy töröljék, amit nem szeretne megosztani.

Ezek a jogok nemcsak a GDPR-ból fakadnak, hanem abból az alapvető elvárásból is, hogy a digitális világban is megmaradjon az autonómiánk.

Mit tehetsz most, ha nem akarsz „megőrülni”?

  1. Ne használj ugyanazt a jelszót több helyen. Jelszókezelő alkalmazás segíthet (pl. Bitwarden, 1Password).
  2. Kapcsold be a kétlépcsős hitelesítést, ahol csak lehet – ezzel a fiókjaid sokkal védettebbek lesznek.
  3. Olvasd el az adatvédelmi beállításokat, legalább egyszer. Nem kell jogásznak lenned – csak tudd, mit pipálsz be.
  4. Használj naprakész szoftvert: a legtöbb biztonsági rés az elmaradt frissítésekből fakad.
  5. Kattintás előtt gondolkodj. Ha egy link túl jónak tűnik, hogy igaz legyen – valószínűleg nem is az.

Záró gondolat

A digitális biztonság nem a kontrollról vagy a félelemről szól, hanem a tudatosságról és a méltóságról. Nem kell informatikusnak lennünk ahhoz, hogy jó döntéseket hozzunk – elég, ha figyelünk magunkra és egymásra.

Mindezen kérdések középpontjában azonban maga az ember áll – az egyén, aki egyszeri, megismételhetetlen, és akinek a jogai, méltósága és autonómiája a digitális térben is védelmet érdemel.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

  Dr. Makó Viktor vagyok , jogász, igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Jelenleg posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság és kiberjog területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kontextusból kiindulva. Érintem az információs tér szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, a hálózatbiztonság jogi kereteit, valamint konkrét jelenségeket is, mint a közösségi média...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk

A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

  „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa. Mi az a „sötét minta”? A „sötét minták” ( dark patterns ) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni. A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán. Tipikus példák – te is találkoztál velük Elrejtett visszautasítás : A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van. Előre bejelölt hozzájárulás : Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel...
További információk