2. rész: Kódolt jogok – mit mond a nemzetközi és uniós szabályozás?

A gyermekek jogainak digitális dimenziója globális és uniós szinten

Ha a TikTok profilod alapján reklámokat céloz rád egy algoritmus, azt mondjuk: adatvezérelt gazdaság. Ha ugyanez egy 12 éves gyerekkel történik, azt mondjuk: jogsértés. De hol a határ? És mit mondanak erről a jogi normák, amelyek az államot és a platformokat is kötik – legalábbis papíron?

A digitális gyermekvédelem nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi kihívás. Az ENSZ, az Európai Unió és több nemzetközi szervezet is évtizedek óta próbál válaszokat adni arra, hogyan lehet a gyermeki jogokat érvényesíteni egy olyan világban, amelyet alapvetően nem a gyerekekre szabtak – de ahol ők is jelen vannak.

A kiindulópont az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye (1989), amely ugyan még az internet elterjedése előtt született, de alapelvei – mint a gyermek mindenek felett álló érdeke, a védelemhez és fejlődéshez való jog – teljes mértékben alkalmazhatók a digitális környezetre is.

Ezt erősíti meg a 25. számú ENSZ-kommentár (2021), amely kifejezetten a gyermeki jogok digitális térben való érvényesüléséről szól. Világossá teszi: a gyermekek online jelenléte nem kivétel, hanem szabály, és ez a világ is ugyanazoknak a jogi elveknek kell hogy alávesse magát, mint a fizikai tér.

Az Európai Unió szintén felismerte a probléma súlyát. Az Alapjogi Charta 24. cikke alapján minden gyermeknek joga van a védelemhez, a jóléthez, és ahhoz, hogy véleményét figyelembe vegyék az őt érintő ügyekben. Ez az elv vezérli a BIK+ stratégia (Better Internet for Kids+) és az EU Gyermekjogi Stratégiája (2021–2024) megalkotását is.

De ne legyenek illúzióink: ezek a dokumentumok többségükben soft law eszközök – ajánlások, stratégiák, amelyek csak akkor válnak valódi védelemmé, ha a tagállamok – köztük Magyarország – tényleges jogalkotási és intézményi lépéseket tesznek.

És itt kezdődik a valóság: a szép elvek és hangzatos stratégiák gyakran ütköznek a gazdasági érdekekkel, technológiai adottságokkal és a jogérvényesítés nehézségeivel. A gyermekek érdeke papíron mindenek felett áll – de a gyakorlatban gyakran lecsúszik a szempontok listáján.

A következő részben megnézzük, Magyarország hogyan próbálja „lefordítani” ezeket az elveket a saját szabályozási rendszerébe. Működik a fordítás – vagy csak a szöveg?


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

Dr. Makó Viktor vagyok, jogász, kiberbiztonsági szakjogász, valamint igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Kiberbiztonsági szakjogászként különösen fontosnak tartom, hogy a digitális korszak technológiai fejlődésére a jog és a közigazgatás is reflektálni tudjon. Jelenleg további posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kon...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk

A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

  „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa. Mi az a „sötét minta”? A „sötét minták” ( dark patterns ) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni. A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán. Tipikus példák – te is találkoztál velük Elrejtett visszautasítás : A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van. Előre bejelölt hozzájárulás : Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel...
További információk