Tanúsítvány a biztonságra – Megérkezett az első magyar kiberbiztonsági tanúsítási kérelem

 

Mérföldkőhöz érkezett a hazai kiberbiztonsági szabályozás: a Huawei Technologies Hungary Kft. nyújtotta be az első tanúsítási kérelmet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) lakossági napelemes invertereire. Az esemény nemcsak technológiai, hanem szabályozási és politikai szempontból is figyelmet érdemel.

Mit tanúsít a tanúsítás? – A kiberbiztonsági tanúsítás jelentősége

A digitális eszközök mindennapi életünk részei lettek – és ezzel együtt a kockázataik is. Egy háztartási okoseszköz, például egy napelemes inverter, nemcsak energiatechnológiai, hanem kiberbiztonsági szempontból is kritikus lehet. A tanúsítás célja, hogy ellenőrzött és egységes keretrendszerben igazolja: az adott termék megfelel a jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek.

A szabályozás alapját az EU 2019/881. számú Cybersecurity Act jelenti, amely lehetővé teszi a tagállamokban alkalmazható önkéntes tanúsítási keretrendszerek kialakítását – Magyarországon ezt az SZTFH valósítja meg. A megfelelőségi címke a vásárlók számára látható módon tanúsítja, hogy az adott eszköz biztonságos módon csatlakoztatható a digitális térhez.

Miért most? – A digitális eszközök új korszaka

A kiberbiztonság eddig főként nagyvállalatok és kritikus infrastruktúrák ügye volt. Ma már azonban otthonaink is információs rendszerek: routerek, okoskamerák, fűtésszabályzók, és napelemes inverterek kapcsolódnak az internetre, adatokat gyűjtenek és küldenek.

Az inverterek különösen érzékeny pontok: a napelemekkel felszerelt otthonokban ezek az eszközök szabályozzák az áram átalakítását és visszatáplálását. Ha egy támadás megbénítja vagy manipulálja ezeket, az nemcsak az otthonokat, de az energiahálózatot is veszélyeztetheti.

Ezért lényeges, hogy ezek a berendezések is kiberbiztonsági szempontból auditáltak legyenek.

Miért figyelemreméltó, hogy a Huawei az első?

A Huawei régóta jelen van a magyar piacon, és a kormány stratégiai partnereként több iparágban is szerepet játszik. Az, hogy épp ez a cég teszi meg az első tanúsítási lépést, üzenetértékű: a kiberbiztonság vállalati felelősség is, nemcsak állami elvárás.

A Huawei inverterei ráadásul itthon gyártott termékek – a kiberbiztonsági tanúsítás így nemcsak szabályozási, hanem innovációs és iparfejlesztési jelentőséggel is bír.

Hogyan működik a tanúsítás a gyakorlatban?

A tanúsítási folyamatot az SZTFH felügyeli. A gyártónak igazolnia kell, hogy a termék megfelel a meghatározott műszaki és kiberbiztonsági követelményeknek. Ez többek között magában foglalja:

  • az eszköz védelmét jogosulatlan hozzáféréssel szemben,
  • a szoftverfrissítések biztonságát,
  • az adatkezelés átláthatóságát,
  • és a megfelelőségi dokumentációt.

Ha a tanúsítás sikeres, a termék jogosult lesz kiberbiztonsági címke viselésére, amely a vásárlók számára is információt nyújt a biztonsági szintjéről.

Mi jöhet ezután? – A biztonság mint versenyelőny

A jövőben várhatóan egyre több gyártó követi a Huawei példáját, hiszen a szabályozás szerint előnyben részesülhetnek a tanúsított termékek a közbeszerzésekben, állami beszerzésekben vagy akár lakossági pályázatoknál is.

A kiberbiztonság nem csupán megfelelés kérdése lesz, hanem bizalmi és versenyképességi tényező: aki előbb reagál, az hosszabb távon előnyt szerez a piacon.

Zárszó: Tanúsítás – nem papírmunka, hanem védelem

Ez az első tanúsítási kérelem nemcsak egy adminisztratív lépés, hanem jelzés arra, hogy a digitális korszakban a biztonság láthatóvá és mérhetővé válik. Az SZTFH által kialakított rendszer nemcsak a fogyasztók biztonságát szolgálja, hanem hozzájárul a digitális bizalom építéséhez is – és ez talán a legfontosabb valuta a 21. században.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

  Dr. Makó Viktor vagyok , jogász, igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Jelenleg posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság és kiberjog területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kontextusból kiindulva. Érintem az információs tér szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, a hálózatbiztonság jogi kereteit, valamint konkrét jelenségeket is, mint a közösségi média...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk

A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

  „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa. Mi az a „sötét minta”? A „sötét minták” ( dark patterns ) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni. A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán. Tipikus példák – te is találkoztál velük Elrejtett visszautasítás : A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van. Előre bejelölt hozzájárulás : Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel...
További információk