Miért működik? A sötét minták pszichológiai mélymechanizmusai

 🧩 Ez az írás az *Államkód* blog négyrészes cikksorozatának [3/4] része, amely a sötét minták témáját járja körül különböző nézőpontokból.  

 📖 Az összefoglaló esszé itt olvasható: [A sötét minták rejtett technológiái és társadalmi következményei](https://www.allamkod.hu/2025/05/sotet-mintak-osszefoglalo.html)

Miért működik? A sötét minták pszichológiai mélymechanizmusai

A sötét minták sikeressége nem csupán technikai vagy jogi, hanem pszichológiai alapon is értelmezhető. A döntési torzítások, kognitív heurisztikák és érzelmi reakciók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók a rendszer által preferált választásokat tegyék meg.

Főbb pszichológiai hatásmechanizmusok:

  • Kognitív túlterhelés: A túl sok információval való elárasztás (infodumping) gyengíti a tudatos döntéshozatalt, ezzel növelve az ösztönös válaszok arányát.
  • Status quo torzítás: Az emberek hajlamosak elfogadni az alapértelmezést, különösen ha az alternatíva eléréséhez több erőfeszítés kell.
  • Viselkedési kondicionálás: A folyamatos pozitív visszajelzések és az egyszerű sikerélmény fokozzák a konverzió irányába ható viselkedést.

A pszichológiai manipuláció legnagyobb veszélye, hogy észrevétlenül csökkenti a döntési autonómiát – ezzel gyengítve a digitális szuverenitást.

📚 Ez a bejegyzés a sötét mintákról szóló cikksorozat része. A következő részben: [Jogos vagy jogsértő? A sötét minták adatvédelmi és jogi keretei https://www.allamkod.hu/2025/05/jogos-vagy-jogserto-sotet-mintak.html].

Az előző rész itt olvasható: [Jogos vagy jogsértő? A sötét minták adatvédelmi és jogi keretei https://www.allamkod.hu/2025/05/jogos-vagy-jogserto-sotet-mintak.html].

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rólam

  Dr. Makó Viktor vagyok , jogász, igazságügyi igazgatási és kormányzás–vezetés tudományi végzettséggel rendelkező szakember. Több mint 19 éve dolgozom a közigazgatásban, így széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezem az állami működés, a jogalkalmazás és a közszolgálat mindennapi kihívásairól. Jelenleg posztgraduális tanulmányokat folytatok adatvédelem, adatbiztonság és kiberjog területén. Szakmai érdeklődésem középpontjában a digitális közigazgatás, az állami adatkezelés, a technológiai fejlődés szabályozási kihívásai, valamint az információs társadalom jogi és biztonsági dimenziói állnak. Kutatásaim az információs tér és a kibertér biztonságos, ellenállóképes alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják, különösen az állam és a jog rendszeréből, valamint egy tágabb társadalmi–biztonsági kontextusból kiindulva. Érintem az információs tér szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseit, a hálózatbiztonság jogi kereteit, valamint konkrét jelenségeket is, mint a közösségi média...
További információk

Mi az Államkód?

Üdvözlöm az Államkódon – egy olyan szakmai blogon, amely a digitális közigazgatás, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a szabályozás határterületeit és összefüggéseit vizsgálja. Az oldal célja nem csupán az informálás, hanem az is, hogy reflexióra ösztönözzön. Olyan kérdéseket teszünk fel, mint például: -           Hogyan változik az állam szerepe a digitális korban? -           Miként alakul a hatalomgyakorlás, ha az adat az új nyersanyag? -           Mi a helye az egyénnek, a magánszférának és az állami kontrollnak a kibertérben? A digitális állam nem pusztán technológiai rendszer, hanem szabályok, jogosultságok, kockázatok és döntések összetett hálózata. Célom, hogy közérthető, de szakmailag megalapozott módon mutassam be: hogyan találkozik egymással az adat, a hatalom, a biztonság és a közigazgatási logika. A blog fókuszában többek közö...
További információk

A sötét minták mögött – Hogyan manipulálnak minket az online felületeken?

  „Elfogadom.” „Beállítások.” „Mégse.” Ismerősek ezek a gombok? És észrevetted már, hogy néha szinte lehetetlen megtalálni a „nem” opciót? Ez nem véletlen. Ez a digitális tér sötét oldala: a sötét minták világa. Mi az a „sötét minta”? A „sötét minták” ( dark patterns ) olyan tudatos tervezési technikák, amelyek célja, hogy a felhasználót rávegyék valamire, amit magától nem tenne meg – például hogy hozzájáruljon adatainak megosztásához, feliratkozzon egy hírlevélre, vagy ne tudjon könnyen leiratkozni. A fogalmat Harry Brignull UX-szakértő vezette be még 2010-ben, de azóta a digitális jog és adatvédelem egyik forró témájává vált – különösen az Európai Unió szabályozási fellépései nyomán. Tipikus példák – te is találkoztál velük Elrejtett visszautasítás : A cookie-elfogadás gomb hatalmas, de a „csak szükséges sütik” opció alig látszik vagy több lépés mögött van. Előre bejelölt hozzájárulás : Már ki van pipálva, hogy hírlevelet kérsz, vagy beleegyezel...
További információk